-
1 νοέω
νοέω, aor. ion. ἐνωσάμην, Ap. Rh. 4, 1409 Theocr. 26, 263, u. perf. νένωμαι, Her., wahrnehmen, bemerken; zunächst – a) mit den Augen; ὡς οὖν ἐνόησε ϑεᾶς περικαλλέα δειρήν, Il. 3, 396; οὔπω τοίους ἵππους ἴδον οὐδ' ἐνόησα, 10, 550; τὸν δὲ ἰδὼν ἐνόησε, 11, 599; οὐκ ἴδεν, οὐδ' ἐνόησε, Od. 13, 318, vgl. 16, 160 Il. 24, 337; c. partic., 12, 143; ὡς ἐνόησεν ἔμ' ἥμενον, Od. 10, 395, u. öfter wie ὁρᾶν construirt; auch mit dem Zusatz ὀφϑαλμοῖς od. ἐν ὀφϑαλμοῖς νοεῖν, 15, 422 Il. 24, 294. 312 H. h. Merc. 180; ὀξὺ νοεῖν, Il. 3, 374. 5, 680 u. öfter, wie Hes. Th. 838; doch immer schon von dem bloßen Eindruck auf das Gesicht, dem sinnlichen Sehen unterschieden u. eine Verstandesthätigkeit mit andeutend. – b) geistig wahrnehmen, bemerken u. einsehen, erkennen; δολοφροσύνην, Il. 19, 112; ἐγὼ ϑυμῷ νοέω καὶ οἶδα ἕκαστα, Od. 18, 228; νοέεις δὲ καὶ αὐτός, du siehst es selbst ein, 21, 257; auch von künftigen Dingen, voraussehen, ἐπεὶ νοέω κακὸν ὔμμιν ἐρχόμενον, 20, 367; ὁ δὲ φρεσὶν ᾗσι νοήσας, Od. 1, 322; ἐνόησέ τε καὶ ἔγνω αὐτό vrbdt Plat. Rep. VI, 508 d; ὁ νόμος νοῆσαι ῥᾴδιος, Conv. 182 a; – denken, οὕτω νῦν ἐγὼ νοέω, γύναι, ὡς σὺ ἐΐσκεις, Od. 4, 148; καὶ φράσσομαι, 5, 188; οὔτις ἐπεφράσατ' οὐδ' ἐνόησεν – ἐξερύσαι δόρυ, Il. 5, 665; ἢ λάϑετ' ἢ οὐκ ἐνόησεν, 9, 537; νόον νοεῖν, einen Gedanken denken, 9, 104; φρεσὶ πευκαλίμῃσι, 15, 81; μετὰ φρεσί, 20, 310; κατὰ φρένα καὶ κατὰ ϑυμόν, Od. 20, 264; absol., νοήσας, es bedacht habend, verständig, 15, 170, vgl. Il. 1, 577. 23, 305; Hes. O. 12; εἰπὲ ᾗ νοεῖς, Soph. Trach. 1125, wie φράζε πᾶν ὅσον νοεῖς, sage Alles, was du denkst, 348; auch ὡς μηκέτ' ὄντα κεῖνον ἐν φάει νόει, Phil. 413; im Sinne haben; εἰπεῖν ἔπος ὅττι νοήσῃς, Il. 1, 543; c. inf., νοέω φρεσὶ τιμήσασϑαι, 22, 235, gesonnen sein, Etwas zu thun, wie 24, 560. 10, 501, wie Pind. νοεῖς ἀποδάσσασϑαι, N. 10, 86; τί με νοεῖς δρᾶσαι; Soph. Phil. 906. 909; οὔ τί που δοῦναι νοεῖς; 1217, öfter; auch τῇδε νόει νόστον πρὸς οἴκους, Eur. I. T. 1018; auch in Prosa, τῷ ὄντι χρύσεα χαλκείων ἀμείβεσϑαι νοεῖς, Plat. Conv. 219 a; ἱκανοὶ ὄντες, ἃ ἂν νοήσωσιν, ἐπιτελεῖν, was sie ersinnen, beschließen, Gorg. 491 b; Folgde; τὰ νοηϑέντα ἐξεργάζεσϑαι, Luc. Alex. 4; νοῆσαι ὀξὺς καὶ τὸ νοηϑὲν ἐκτελέσαι ταχύς, Hdn. 2, 9, 2; – erdenken, ἄλλα μὲν αὐτὸς ἐνὶ φρεσὶ σῇσι νοήσεις, ἄλλα δὲ καὶ δαίμων ὑποϑήσεται, Od. 3, 26; ἔνϑ' αὖτ' ἄλλ' ἐνόησεν, Il. 23, 140 u. öfter; τοῦτό γ' ἐναίσιμον οὐκ ἐνόησεν, Od. 2, 122; bedenken, beherzigen, erwägen, Il. 9, 537 Od. 11, 62; – νοῆσαι καιρὸς ἄριστος, Pind. Ol. 13, 46; – ὀρϑὰ νοεῦντες, ἄλλα νοεῦντες, richtiger, anderer Ansicht, Her. 8, 3. 168; ἃ νοεῖς λέγων, Plat. Gorg. 521 a; οἶμαί τι τοιοῦτον νοεῖν τοὺς τὴν ψυχὴν ὀνομάσαν τας, daß sie so Etwas mein en, Crat. 399 d; Prot. 347 e; τί ποτε νοῶν ταῦτα ἐποίησε τὰ ἔπη, Hipp. min. 365 d. – Se auch von leblosen Dingen, τί νοεῖ χρησμός, νόμος, was will er sagen, was bedeutet er, Ar. Nubb. 1168 Plut. 55; τί καὶ νοεῖ τὸ ὄνομα, Plat. Crat. 407 e; Euthyd. 287 d. – Selten von der Gesinnung, wie man Hes. O. 284 σοὶ δ' ἐγὼ ἐσϑλὰ νοέων ἐρέω erklärt, obwohl das Einsehen, Denken vorzuziehen ist; vgl. Her. 3, 81; κακὸν νοεῖν τινι, Xen. Hier. 1, 15. – Auch im med., bei sich überlegen, gedenken; νοήσατο μάστιγα ἑλέσϑαι, Il. 10, 501; νοούμενος, Soph. O. R. 1487; Her. κείνου ταῦτα νενωμένου, 9, 53, als er dieses bei sich überlegt u. beschlossen hatte, wie ἐνένωτο ἅμα τῷ ἦρι στρατεύειν, 1, 77, dgl. 7, 206; νωσάμενος, Theogn. 1298. – Pass., τὰ νοούμενα, das Gedachte, Plat. u. Folgde.
-
2 ποικίλος
ποικίλος, bunt, buntfarbig, gesprenkelt; παρδαλέη, Il. 10, 30; κιϑῶνες, Her. 7, 61; λίϑος, 2, 127; ἐν ποικίλαισι νεβρίσι, Eur. Bacch. 249; bei Xen. An. 5, 4, 32, dem ἀνϑέμιον ἐστιγμένος entsprechend, tättowirt; bes. bunt, mannichfach verziert, mit kunstreicher Arbeit, sowohl von Erzarbeit als von Stickerei, πέπλος, Il. 5, 735. 8, 386; ϑώρηξ, 16, 134, τεύχεα, 3, 327 u. öfter, σάκος 10, 149, κλισμός, Od. 1, 132, ϑρόνοι, Il. 22, 441; Pind. auch von kunstvollem Gesange, ὕμνοι, Ol. 6, 87 N. 5, 42; so ποικίλον κιϑαρίζων, N. 4, 14; ποικίλα ὲσϑήματα, Aesch. Pers. 836; τὰ ποικίλα, bunte Teppiche, Ag. 900. 910; vgl. ποικίλα ἐνδύς, bunte Kleider, Luc. Tim. 27; ζυγά, ἁρμόσματα, Eur. Bacch. 1054 Hel. 418; auch λαλήματα, Andr. 938; ἱμάτιον, Plat. Rep. VIII, 557 c; ποικίλη, χρώμασι διειλημμένη, Phaed. 110 b; ἡ ποικίλη, mit u. ohne στοά, die von Polygnotus mit Wandgemälden geschmückte Halle, z. B. Dem. 45, 17. – Mannichfaltig, verschiedenartig; ποικίλον τί ἐστι τὸ ἀγαϑὸν καὶ παντοδαπόν, Plat. Prot. 334 b, vgl. Rep. VIII, 559 d; καὶ παναρμόνιοι λόγοι, Phaedr. 277 c; Ggstz ἁπλοῦν, Theaet. 146 d; dah. auch = schwer einzusehen, verwickelt, schwierig, von Orakeln, Her. 7, 111; νόμος, im Ggstz von νοῆσαι ῥᾴδιος, Plat. Conv. 182 b; vgl. noch οὐ γάρ τι φαύλης μέτοχόν ἐστι τέχνης τὸ νῦν ζητούμενον, ἀλλ' εὖ μάλα ποικίλης, Soph. 223 c; auch εἰπεῖν παρὰ τὴν ἐκείνου σοφίαν ἕτερόν τι ποικιλώτερον, Phaedr. 236 b; vgl. Xen. Mem. 2, 3, 10. – Uebertr. auf den Geist, verschiedene Gestalten annehmend, gewandt, listig; Prometheus, Hes. Th. 511, wie Aesch. Prom. 308; βουλεύματα, Pind. N. 5, 28; auch ψεύδεα, Ol. 1, 29; vgl. Soph. O. C. 766 Trach. 411; εἰδέναι τι ποικίλον, Eur. Med. 300; vgl. ποικίλος ἀνήρ Ar. Equ. 755; auch λόγοι, εὖ διεζητημένοι, Th. 439; u. so verbindet Plat. ἀλώπεκα κερδαλέαν καὶ ποικίλην, Rep. II, 365 c; Dem. οὐδὲν ποικίλον οὐδὲ σοφόν, 9, 37; Sp., ἀνήρ, Pol. 8, 18, 4, gew. im schlimmen Sinne. Auch = veränderlich, καὶ εὐμετάβολος, Arist. eth. 1, 10; sprichw. ποικιλώτερος Πρωτέως, Luc. sacrif. 5. – Daher καιροὶ ἐπισφαλεῖς καὶ ποικίλοι, Pol. 18, 36, 6, zweifelhaft, schwierig; ἐλπίδες, 14, 1, 5 u. öfter. – Adv., ποικίλως καὶ ἀγεννῶς χρῆσϑαι τοῖς πράγμασιν, Pol. 4, 30, 7; π οικίλως ἔχειν, verschieden sein, Xen. Mem. 2, 6, 21.
-
3 ποικίλος
A many-coloured, spotted, pied, dappled,παρδαλέη Il.10.30
; codd. ( αἰόλον Sch.);δράκων Pi.P.8.46
; ἴυγξ ib.4.214; ;ὄρνιθες Plot.4.4.29
; also of cattle, PCair.Preis.37.9 (iii B.C.), etc.;- ώτερον ταὧ Alex.110.14
, cf. Ath.9.397c; opp. ὁμόχρους, Arist.HA 543a25;κιθῶνες Hdt.7.61
; λίθος Αἰθιοπικὸς π., of the red granite of Syene, Id.2.127, cf. IG42(1).106i96, 113(Epid., iv B.C.); ; in X.An.5.4.32, tattooed.II wrought in various colours, of woven or embroidered stuffs, in Hom. as epith. of πέπλος, Il.5.735, al.;ἱμάς 14.215
; ; ἐν ποικίλοις.. κάλλεσιν βαίνειν, of a rich carpet, A.Ag. 923; ποικίλα, τά, ib. 926, 936, Theoc.15.78; π., τό, a broidered robe, Cratin. 38;ἐπίβλημα π. IG12.387.28
; of Cyprian, Carthaginian, and Sicilian stuffs, Ar.Fr. 611, Hermipp.63.23, Philem.76.4. Adv.-λως, ὑφασμένον Antiph.99
(dub.);στρωμναὶ π. διηνθισμέναι LXXEs.1.6
.2 of metal work, τεύχεα π. χαλκῷ cunningly wrought in bronze, Hes.Sc.[423];θώρηξ Il.16.134
; τεύχεα, ἔντεα, σάκος, δίφρος, κλισμός, etc., 4.432, 10.75, 149, 501, Od.1.132, etc.; butδεσμὸς π.
intricate,8.448
.3 ἡ στοὰ ἡ π. the Painted Hall at Athens, Aeschin.3.186;ἡ π. στοά D.45.17
, 59.94, cf. Paus.1.15.1; also Ποικίλη alone, Id.5.11.6, Luc.DMeretr.10.2; or ἡ Π., Id.Pisc.13, 16, etc.; also π. στοά, at Olympia, Paus.5.21.17; λέσχη π., at Sparta, Id.3.15.8;θρᾶνος π. PCair.Zen.445.5
(iii B.C.).4 of drugs, complicated, Aret.CD1.4.III metaph., changeful, diversified, manifold, ;π. κακῶν ταμιεῖον Democr.149
;- ώτερος αὐτοῦ Πρωτέως Luc.Sacr.5
;ποικίλα ἀντὶ ἁπλοῦ Pl.Tht. 146d
;- ώτερα ποιεῖν τὰ νοσήματα Id.R. 426a
; παντοδαπὰς ἡδονὰς καὶ π. καὶ παντοίως ἐχούσας ib. 559d;οὕτω δὲ π. τί ἐστι τὸ ἀγαθὸν καὶ παντοδαπόν Id.Prt. 334b
;πηδήσεις ὡς ἔνι -ωτάτας ποιεῖσθαι Arr. Tact.43.3
; π. μῆνες the changing months, Pi.I.4(3).18 (nisi leg. ποικίλα [χθών]); π. εὐεργεσία IG5(2).268.22
(Mantinea, i B.C.). Adv.- λως
in various ways,Hp.
Art.33, Gal.13.91: [comp] Comp. -ωτέρως, θρεπτέον Herod.[voice] Med.in Rh.Mus.58.85; but- ώτερον Sor.Vit.Hp.4
.2 of Art, π. ὕμνος a song of changeful strain or full of diverse art, Pi.O.6.87;ποικίλον κιθαρίζων Id.N.4.14
;δεδαιδαλμένοι ψεύδεσι ποικίλοις μῦθοι Id.O.1.29
; of style,λέξις ποιητικωτέρα καὶ π. Isoc.15.47
([comp] Comp.);σχηματισμοί D.H.Is.3
.3 intricate, complex, εἱλιγμοὶ -ώτατοι, of a labyrinth, Hdt.2.148; of an oracle, Id.7.111 ([comp] Comp.);ὁ θεὸς ἔφυ τι π. E.Hel. 711
; π. νόμος, opp. νοῆσαι ῥᾴδιος, Pl.Smp. 182b; π. μηχάνημα, λόγοι, S.OC 762, Ar.Th. 438; opp. ἁπλούστερος, Arist. Rh. 1416b25;οὐδὲν π. οὐδὲ σοφόν D.9.37
. Adv. -λως, αὐδώμενος speaking in double sense, S.Ph. 130;π. ᾐνιγμένος Ar.Eq. 196
.b of abstruse knowledge, intricate, subtle,εἰδέναι τι π. E.Med. 300
; οὐδὲν π. nothing abstruse or difficult, Pl.Men. 75e, Grg. 491d, etc.c of persons and things, subtle, artful, wily, of Prometheus, Hes.Th. 511, A.Pr. 310; of Odysseus, E.IA 526;π. γὰρ ἁνήρ Ar.Eq. 758
;φύσει π. Plb.8.18.4
;ἀλώπηξ κερδαλέα καὶ π. Pl.R. 365c
; π. λαλήματα, of the Sirens, E.Andr. 937;π. τόξον B.9.43
;βουλεύματα Pi. N.5.28
. Adv. subtly, artfully, E.Ba. 888(lyr.);σοφῶς.. καὶ π. Alex. 110.20
;π. χρώμενοι τοῖς πράγμασιν Plb.4.30.7
.4 changeable, unstable,ὁ εὐδαίμων οὐ π. καὶ εὐμετάβολος Arist.EN 1101a8
; π. ἐλπίδες doubtful hopes, Plb.14.1.5;π. περιστάσεις OGI194.5
(Egypt, i B.C.). Adv. -λως, ἔχειν to be different, X.Mem.2.6.21;δέος π. περιαμύττον τὸν νοῦν Pl.Ax. 365c
: [comp] Comp. - ωτέρως dub. in Epicur.Nat.5G. (Cf. Skt. pimśáti 'dress (meat)', 'adorn', péśas 'shape', 'colour', 'embroidery', Lith. pi[etilde]šti 'draw', 'write', Slav. p[icaron]sati 'write'.)Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ποικίλος
Перевод: с греческого на все языки
со всех языков на греческий- Со всех языков на:
- Греческий
- С греческого на:
- Все языки
- Английский
- Немецкий